Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Szabó Kila Margit: A magány karja
A magány karja

Amikor gondolatban
a magány karját öleled
Az Élet- tenger kínál
káprázó ékköveket.

Messziről hallasz egy szót
és szíved lángja lobban.
A vágyvilága éled
csábosan zavarodban.

Szép reményeket fújja
a szél, csodája ragyog.
Ígér, dicsér a másik,
csak úgy zúgnak a habok.

Elmerengve a jövő
hulló csillagát látod.
Akit szerettél, ott van
a szívedben, bezárod.

Reményvirágot szánod,
láttál egy délibábot.
Szerelmed sóhajtását
hallod, ha elhibázod.

A múlt emlékeit nem,
nem lehet elfeledni.
Amit érzünk, álmunkat,
nem lehet eltemetni.

A nap sugara lágyan
ölel magához Téged
megcirógat kecsesen,
és a magányt nem érzed.
3767
vorosemilne - 2013. június 19. 16:52:01

Nagyon szép gondolatok...
Gratulálok, Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.