Révész Jánosné: Új napra ébredtem
Új napra ébredtem

Újra felkelt a Nap ezen a napon
kipattant a szemem elillant az álom
ébredez körülöttem a ház is
a szomszédos szobában
párnacsatát vív a 2 unokám.

Lassan a Nap is feljebb kúszik
egyre több kocsi hangja hallatszik
cikázik ide-oda gondolatom
ruhát váltok és indulok már
a betonon kopog a papucsom

Hunyorogva belenézek az Nap
aranysárga rikító sugaraiba
útra kész vagyok a napra
szempillámra madártoll ül
a friss szellővel tovább száll.

A falevelek is megrezzennek
szép ez a kora reggeli kép
kertemben virít a cseresznye fa
rózsaszínbe öltözött a barackfa
illatuk olyan lelket nyugtató.

A magasban büszke sas kering
tájat kémlelve zsákmányra vár
magamhoz szorítom a reggelt
marasztalnám tudom nem lehet
az idő átadja magát a délnek.

Most még csak reggel van
a nap huncutkásan mosolyog
kacsintva halkan üzen felém
élvezd a mostani pillanatot
a csillagok nem rég aludtak el.

2013. 04. 24.
3767
vorosemilne - 2013. június 30. 15:02:57

A reggelek mindennapi csodái..
Gratulálok, Judit

3649
Oroszlan08 - 2013. június 29. 11:14:36

" magamhoz szorítom a reggelt " Ez a sor mindent elmond szép versedben.

Szeretettel gratulálok: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.