Balázsi Pál Etel: Elég
Elég

Ülök a csendben,
A nagy nincsben,
Magamból nézek ki,
Homályos a lencse,
A ködös este,
Becsúszott a csendbe.
Várom a kincset,
A megígértet.
A kakukkos idő
Elrohant mellettem,
Utána szólok – a mindenit!
Enyém a múlt,
Ami elmúlt,
A jelenben vagyok úr.
Jön más – aki kitúr
A nagy nincsből?
Elég a sok bölcsből,
Felállok székemből,
Elég az ígért kincsből!
3313
paltetel - 2013. augusztus 18. 06:19:46

Kedves Éva, Lexirózsa és Katalin!
Nagyon jól esik, hogy tetszik versem tartalma.
Éva kedves!
megpróbálom Wink
Szeretettel öllellek benneteket, Etel

3300
kandracs roza - 2013. augusztus 17. 20:40:00

Etelka ..így igaz elég az ígéretekből..Lexirózsa

3392
lambrozett - 2013. augusztus 17. 13:23:42

Itt is elég vegyesek a szóvégi rímpárok. Smile Alig van következetesség. Pedig nagyon tetszik a tartalom, a gondolat. Hogy ne várjuk a sült galambot a székünkben pihenve és a volt-on rágódva, hanem legyünk urak a magunk portáján. Wink
Őszinte szeretettel jártam itt és szívesen olvasnám az átgondoltabb verziót. Ölellek. Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.