Balázsi Pál Etel: Párhuzamok
Párhuzamok

Tudom, létezel.
Hozzám közeledsz,
Mely irányból,
Még nem tudom.

Egy pillanat – már távolodsz.

Párhuzamok, sebesség,
Nálam már csak öregség,
Szürkülnek a nappalok,
Halványulnak csillagok.

Telefon csengése nem hasít.
A kis utód, kihez hasonlít?
Már nincsenek véletlenek
A gondolatok elvetélnek.

Történések, törvények,
Mágnesek húznak-löknek,
Eltűntek vonzó lelkek,
Akik eddig velem jöttek.

Már csak párhuzamok léteznek?
3313
paltetel - 2013. október 31. 15:29:32

Drága Éva!
Sajnos ilyen dolgok is vannak. Köszönöm, hogy olvastál és átérzed mondanivalóját.
Barátsággal, Etel

3313
paltetel - 2013. október 31. 15:26:37

Kedves Ida!
Köszönöm, hogy olvastad versem és elgondolkodtatott.
Szeretettel, Etel

3392
lambrozett - 2013. október 29. 22:48:35

Át tudom érezni, amiről írsz...elvétve én is gondolok hasonlókat. Szeretettel voltam. Smile Éva

2678
Emperor - 2013. október 29. 19:40:05

Kedves Etel, kicsit megrendítő, de mindenesetre elgondolkodtató a versed. Köszönöm, hogy olvashattam.

Szeretettel
Ida

3313
paltetel - 2013. október 29. 16:18:52

Kedves Lexirózsa!
Örvendek, hogy olvasta versem. Véleményed mindig számít.
Öleléssel, Etel

3300
kandracs roza - 2013. október 29. 15:55:08

Kedves Etuskám...gratulálok versedhez Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.