H. Gábor Erzsébet: Siettem hozzád

Siettem hozzád

Megjöttél kedves? - már úgy vártalak!
Egyedül féltem, nem tudtam hol vagy,
reszkető szívvel néztem a Holdat -
köszönöm néked, most is áldalak.

Siettem hozzád árkon, bokron át,
töviság tépett, összekaristolt,
meredélyt mászni erőm alig volt,
teérted tettem - ó, ily ostobát!

Ki látott mondd ily balga szerelmest,
kit év közepén, forró éjszaka,
lélekszakadva űz a szív szava,
s édes álmából felkelni nem rest.

Hogy lenne az, ha kedvese vár rá,
kit csak az ég hagy, mások tiltanak;
csak nő az érzés - áldott pillanat -,
s vérben kovászként duzzad az, árrá.

Hát úgy ölelj most, úgy szoríts engem,
hogy tépett sebem fájva csituljon,
s a Hold térdelve elénk boruljon,
lelkünk vigasszal csordultig teljen!

Drága a perc, a csókunk áhítat,
mézét kortyolja, habzsolja ajkunk -
könnyű szél lebben, simítva arcunk,
s a könnyeinkkel mindent átitat.

2014.01.27.
2175
hzsike - 2014. február 03. 19:21:13

Kedves vagy. Köszönöm szépen, Icuskám. Ölellek, szeretettel.Zsike Smile

524
BogIcu - 2014. február 02. 19:37:37

Drága Zsike!

Öröm olvasni tiszta lélekből fakadó csodás verseidet.
Ehhez is nagy szeretettel gratulálok: IcuRose

2175
hzsike - 2014. február 02. 18:21:34

Köszönöm szépen, Katalinkám, köszönöm szépen, Gabikám. ölelésem:Zsike SmileSmile

1984
Gabriella 36 - 2014. február 02. 14:42:32

Kedves Zsike!

"Szépérzékenységed" most is magával sodort. Gondolataid tiszták, nemesek. Jó forrása vagy a szerelemnek, csodának, a szépnek.

Szeretettel gratulálok. Gabi

2175
hzsike - 2014. február 01. 15:52:22

Kedves Gábor!

Nagyon szépen köszönöm a látogatást, a kedves szavaidat. Igen! Belőlem első ránézésre ezt váltotta ki ez a kép. Másból biztosan mást, és biztosan másképpen, nem vagyunk egyformák, de éppen ebben a sokszínűségben rejlik a világ gyönyörűsége!

Örülök, hogy eljöttél. Szeretettel:Zsike Smile

2175
hzsike - 2014. január 31. 07:42:14

Versemet, ez a csodás kép "ihlette" ! Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.