Jean Von Sablon: pirkad
pirkad

az éj belefullad a hajnali fénybe,
lomhán szürkül az ég feketéje.
messzire űzi a csöndet a zaj,
csöpke madárból röppen a dal...
álommá szépült a szende Hold,
csak sejteti már, hogy este volt.
Míg szava bús, az illata dús..
Várj! egy pillanat,
s vígan elillan a pirkadat.

nyolc fényperc...

ébredezik már bennem a szellem,
dobban szívem, nyílik a szem.
szép ez a fény:
melenget, világít, színez...
csak az árnyékoddal nem bír.
277
farkas viola - 2014. február 21. 18:58:25

Elméláztam versed hangulatán, örömmel olvastam.
Szeretettel: Viola In Love

4138
Dorka_dorothys - 2014. február 21. 10:02:47

Kellemes volt olvasni, azt hiszem, szinte mindenkinek, aki látott napfelkeltét, valami hasonló szépség jár a fejében.
Szépen szavakba öntötted!Smile

4465
Janna - 2014. február 21. 08:51:09

Köszönet a "fénypercért" ezen a szürke reggelen!

4736
Hespera - 2014. február 20. 23:51:37

Tetszik a vers hangulata.
Gratulálok.
Bieber Mária

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.