Poós Gergely: Távoli fény (2014. március)
Távoli fény

Mint csillagok az égen, olyan messze vagy,
Fényed majd' kihunyt már, s a fagy
Mi közöttünk vagyon, olyan mint az űr,
Szerelmünk ó jaj, elemésztődik, kihűl.

Mint a messzi csillagok olyan a te fényed,
Mint forró égi nappal olyan a te lényed,
Gyűrűd vagyok, mint a Szaturnuszé,
Örökké körötted bolyongok én.

Időm a múlt, mikor távolba nézek,
Időm elfogy, mint a tér, mint az élet,
Összeesek majd, mint a mindenség,
S Te egy leszel velem, mint akkor... Rég.
4736
Hespera - 2014. március 04. 22:35:42

Az utolsó négy sor nagyon tetszik.
Erősnek érzékelem, kifejezőnek, költőinek.
Gratulálok hozzá.
Hespera

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.