Poós Gergely: Élesztő
Élesztő

Etettél, itattál, féltettél, gondoltál értem,
Dagasztottad kenyerem,
Élesztővel létem,
Mi maradt mégis belőlem?

Maradt egy fáradt ember hideg árnya,
Kinek se játéka, se álma,
Hideg az ágya, hideg a láza,
Kiégett, mint szobában a lámpa.

Így vigyázd életem, s ha kérhetem,
- Tán még nem olyan késő -,
Körítsd körém karod,
Ölelj át, szoríts, szép nő.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.