Poós Gergely: Éjszaka
Éjszaka

Az idő megáll egy pillanatra,
S a pillanat nem múlik el,
Lenn hever egy csónak a parton,
A folyó mellette úszik el,
A Hold ezüst fény odafenn,
Világít, hogy lássuk itt lenn,
Az éjszakát, az éj sarát,
A csöndet, mi ránk köszönhet,
Ha az idő megáll egy pillanatra,
S ha a pillanat nem múlik el.

Nappal csúszik el, mit az éjszaka
Folyton helyrehozni készül,
Éjszaka folyton megszépül,
Mit a nappal csúful hagyott,
Alázatot, bűnt, bocsánatot.
De a markom ma is üres,
Mint csigás, szikkadt ős-kövület,
Fekszem a parton, s körüket
Nézem fent a csillagoknak,
Számolom számát a napoknak,
De elmúlnak, mint az enyém is,
Ezen az éjszakán mégis feltépik
A csönd fátylát, s kiáltják,
Még nem elég a váltság,
Mit elszenvedni hagyok,
Bár a kínt nem szabad hallanod.

Színes tábortüzek égnek,
Nekibátorodom az éjnek,
Az éj színének hódolok,
S egy pillanatot még, ha kapok,
Abban újra, csak reád gondolok...

2014. március 27.
4125
poosgergo - 2014. május 01. 16:36:16

Köszönöm, a hozzászólásokat! Igyekszem!

3933
vadvirag47 - 2014. április 27. 16:33:14

Szép visszaemlékezés különleges képekkel. Tetszik. VadirágSmile

4736
Hespera - 2014. április 24. 21:53:37

Kedves Gergő!
Tetszik versed.
Nagyon jó költői képekkel írsz.
Különösen a vers első részét érzem nagyon erősnek.
Hespera

4694
Rzsike - 2014. április 24. 21:04:55

Smile"Az éjszakát, az éj sarát,
A csöndet, mi ránk köszönhet," Szép.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.