Farkas Viola: Egy kis feszültség
Egy kis feszültség

Kértem, írjanak ki tornát,
Elűzi tán a reumát!
Kedélyemet is javítja,
A feszülő tornaruha.

Ismerősök, régi arcok,
Ági nézi, boldogulok?
Gyakorlatok megszokottak,
Erőnlétem? Rosszabbodtak.

Karom csapkodom sebesen,
Ez még jól megy, mint nem régen,
Később nyakam, erem duzzad,
Légzőszervem kissé fullad.

Akaratom még segíthet,
Létem mégsem szégyenülhet,
Muszáj kibírni az órát,
Jön a talaj, a nemjóját!

Végre földön feküdhetek,
Egy-két percet pihenhetek,
Máris folytat, nyújtózkodunk,
Feszítünk és ellazítunk.

Biciklizés háton fekve,
Kar-lábnyújtás a semmibe,
Összevissza tekergőzés,
Lopva, az órára nézés!

Lapos kúszás, megroggyanok,
Visszajönni már nem tudok,
Elnyúlok, mint gyalogbéka,
Hurrá! Meggyógyulunk itt ma!

Jaj de jó, hogy itt a vége,
Lihegek még egy időre,
Fel a karok, nagy lélegzés,
Jól esett ez a semmiség!

Budapest, 2014. május 15.
4384
simamama - 2014. május 19. 20:40:23

Kedves Viola!

Nagyon tetszett ez a mókás "realiti" versed, bizony amikor már nem vagyunk tinik, a torna is nehezen megy! Az a lényeg, hogy ne adjuk fel, s főleg a humorunk ne hagyjon el!
Szeretettel olvastalak:

Marika

277
farkas viola - 2014. május 19. 20:31:40

Kedves Zsermen, Rózsa és Veronika!

Köszönöm kedves hozzászólásotokat.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola

3342
rozsaschvalm - 2014. május 16. 19:21:23

Kedves Viola!
Gratulálok az akaraterődhöz, meg a szép versedhez!
Szeretettel: RózsaRose

277
farkas viola - 2014. május 16. 09:29:24

Kedves Erzsi és Szepy!

Örülök, hogy itt vagytok és hozzám szóltatok.

Kedves Erzsi, ismerem a jógát, én is jártam régebben. Az én tornámból is van még 10 alkalom, aztán nem megyek többé, van a kertben is elég munkám, elégedjek meg azzal.
Szepy Drága, a tudásod mindennel felér, elismerésem érte. Vigyázz a "hidászattal" nehogy a híd alá kerülj úgy, mint a legközelebbi hozzám tartozó.

Szeretettel gondolok Rátok: Viola In Love

547
Frady Endre - 2014. május 16. 08:57:27

Viola Daragaja! Smile
Hidász mérnökként örömmel olvasom, hogy újra lementél hídba!
Amúgy a versedről egy régi vicc jut eszembe. A veterán teniszező meséli: Tudjátok az úgy van, hogy amikor jön a labda, az agyam kiadja a parancsot: "Fuss oda és üsd vissza!", mire a testem megszólal: "Ki?! Én?!"
Smile

4622
Simon Erzsi - 2014. május 16. 08:11:31

Kedves Viola!
Nagyon átérzem versedet, ugyan így vagyok én is. Hetente jóga tornára járok, és mindig alig várom hogy a relaxáláshoz érjünk. A végén mégis mindig olyan jól érzem magam.
Jó hogy leírtad ezt a nehéz- de szép élményt.
Szeretettel gondolok Rád. Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.