Mentes Mátyás: A hajnal felordít
A hajnal felordít

A hajnal felordít,
Az ég a földön remeg.
Felébreszti az alvó gyermekeket,
Szétguruló, hervadt testek közt,
Irányítja a megveszekedetteket.

Külön ábránd magába szorít.
Lompos árnyakba bújtatott érdem felé nyúl,
Lelassul minden, majd megáll,
A horizont és az ég között
A pirkadat beszorul.
4694
Rzsike - 2014. június 01. 18:38:39

"A hajnal felordít,
Az ég a földön remeg."-----tetszik.

3392
lambrozett - 2014. május 31. 12:39:47

Érdekes, különleges látásmód/fantázia. Nekem szimpatikus. Smile Az ábrándot én inkább különc-nek írnám, mint külön-nek, de természetesen ez már csak az én túlburjánzott vízióm szüleménye. Wink Üdv. Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.