Dudás Krisztina: Száraz kóró
Száraz kóró

Hull az őszi falevél
Száraz kóró fájón él
Hull a rozs, búzán él
Száraz kóró mit remél?
Ha úgy érzed elvesztél
Száraz kóró csak érted él
Pirkadatkor ha véled kél
Csak ő élvezi napfelkeltét
Esővel nem szívesen zenél
Halk magánnyal, félve él
Ki érti, sötétben leszedné
Ki hallja, sebtében öntözné
Halálából friss fű elvetél
Csokrot, koszorút ha díszíti
Ki ismeri, őszinte és szelíd
Ki zokogva sír, lágyan ring
Fejében a termés magánya
Szárában a Halál magtára
Levele nincs, halandó a szára
Angyalok nézik, boldog magába.
Földieknek csábít tüskét napjába.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.