Nagy Csaba: Magasan az épületek felett
Magasan az épületek felett

Felmentem a legmagasabb hegyre,
csak azért, hogy onnan nézzem milyen aprók az emberek,
hallgattam a szellők fuvallatát,
és szagoltam a fűben a szebbnél szebb virágok illatát.

Hallottam, ahogyan a madarak dalolászva repdesnek,
s közben olyan volt, mintha rólam beszélnének:
mit keres itt egy ilyen alantos lény,
itt az erdő közepén?...

Csodás látkép tárult elibém,
S nem volt más, csak a természet és én,
figyeltem a fákat, cserjéket, hogy mennyi itt az élet,
S közben a városban öljük meg egymást mindenért mi, gőgös emberek.

Támadunk mi mindent, mit nem mi alkottunk,
Pedig a természet alkotta élet többet tud, mint mi magunk,
Mégis van, hogy el akarjuk pusztítani
S vajon miért?
Bankokért, központokért, de a legfőbb kép pénzértr30;
és a hatalomért.

Mennyire szánalmas, hogy már csak ez éltet minket,
S nem vesszük észre a valódi lény....eget,
Akaratlanul is elpusztítjuk saját életünket,
S bizony nem lesz ki, megvédje drága, törékeny gyermekeinket.
4878
csabi6669 - 2014. június 16. 00:21:57

Nagyon szépen köszönöm kedves Viola és annak is külön örülök, hogy áttetszett érezni a gondolataimat, hát sajnálatos módon ezt tényleg kevesen veszik észre, de bízom benne írásaim által ez is menni fog mégegyszer nagyon szépen köszönöm Smile

277
farkas viola - 2014. június 15. 01:31:25

Kedves Csaba!
Azonosultam gondolataiddal, Veled tartottam én is. Csupa igazság minden, kár, hogy csak kevesen érzik át.
Szeretettel: Viola In Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.