Benke Mária: A neved!
A neved!
/Páromnak/

A ligeti padba véstem be a neved,
ott ahol először fogtam meg a kezed.
Fél évszázad multával kerestem,
a pad elkorhadt sehol sem leltem…

Később a homokba szívet rajzoltam
közepébe a nevedet beírtam.
A szél elfújta a homok szívet
szomorúan mondtam: ki látott ilyet?

Majd kőbe véstem a nevedet
oda írtam mellé a nevemet.
Immár összetartozunk egy élten át,
kéz a kézben mehetünk tovább…

Képzeletem szárnyalt, nem értem be véle
szívembe írtam nevedet Isten nevébe.
Szerelmem beégette a Te szívedet,
az enyémbe vagy! - másként nem lehetett…

Vecsés, 2008. május 10.
4950
Benke Maria - 2014. október 02. 09:42:43

Köszönöm kedves Violám puszillak: Marcsi

277
farkas viola - 2014. október 02. 08:05:19

Kedves Mária!
Szépen megörökítetted a kezdeteket. Kívánom, hogy sokáig nagyon boldogok legyetek, így együtt.
Szeretettel: Viola In Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.