H. Gábor Erzsébet: Örömzenész
Örömzenész

Ki ért meg mondd, örömzenészt,
akit annyi bánat emészt,
kinek láza mindig magas,
útja is kín, lucskos saras,
azt, kit örök kétség kínoz,
s körbe fonja furcsa mítosz.

Ki érti meg fájó baját
- miért hordja így a haját? -,
mitől morcos este, reggel,
s miért zsémbel, hogyha felkel?
De ha ékes dalra fakad,
szíve mindig kettéhasad,

s amint lantot ragad keze,
mint a lámpa, gyúl a szeme,
mikor lelke égbe szárnyal,
szembe úszik széllel, árral -
szabad lehet, boldog dalár -
rácsok nélkül él a madár!

Ki ért mondd meg, költőzenészt,
akit mindig bánat emészt,
vagy csak öröm, lángos máglya -
hogyha elég, azt se bánja;
hamvadt sorsa újra éled,
s mindig újabb útra téved;

talán jobbra, talán rosszra -
s szívét újra széjjelosztja,
míves szóban, szép beszédben;
csillagfény lesz fenn az égen -
s utat mutat minden népnek,
ez a dolga a zenésznek.

S hogyha bántják, vissza nem bánt,
verseivel sorokat szánt,
betűt vet a szűzi lapra,
lelkét adja, úgy itatja.
Vágya az, hogy forrás legyen,
ott, ahol az öröm terem.

2014.10.07.
2175
hzsike - 2014. október 13. 18:51:50

Nagyon szépen köszönöm, kedves Csillám, és kedves Mária (Hespera).
Örömmel láttalak itt, Benneteket is: Zsike Smile Smile

4736
Hespera - 2014. október 13. 17:58:35

Kedves Hzsike!
Csodaszép örömzenélésedhez Szeretettel gratulálok!
Tartalmilag, formailag egyaránt nagyon tetszik!
Hespera

3652
zina - 2014. október 13. 13:33:34

Saját magadat verselted meg, kedves Zsike!
Te vagy az igazi költőzenész!Smile
Gratulálok! Heart

2175
hzsike - 2014. október 11. 21:13:44

Nagyon szépen köszönöm, kedves Katalinka, kedves Icuska.
Örülök Nektek.
Szeretettel: Zsike Smile Smile

3649
Oroszlan08 - 2014. október 11. 10:21:10

Kedves Erzsike!
Újból csodás verset hoztál!Tetszett a befejezés!
"Vágya az, hogy forrás legyen,
ott, ahol az öröm terem."
Szeretettel gratulálok: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.