Szepessy Gábor (Frady Endre): Nyavalyog...

Nyavalyog...

Nyavalyog a pici cérna,
Mért kell neki sok-sok vérna-
-rancsszín között sokadiknak
Lenni: "Engem kiszorítnak!

Köröttem, ha sok kék lenne,
Vagy zöld... megcsillannék benne!
Vágyok ego-békém végett
Nélkülözhetetlenséget...

Egyszínűk közt nem leszek egy!"
"Ugyan, kicsi, ne veszekedj!"
- hallik narancs-kórus felől...
"Becsvágyat ez bennem elöl!

Feslek innét, s varródom át,
Itt hagyván hiányom nyomát!"
Határozott és egy-kettő-
-re, mit döntött meg is tett ő...

* * *

Képszőnyegén Mester szemét
Megüti kis narancs szemét
Kék ég és a zöld fű mentén,
S apró foghíj naplementén...

Szepessy Gábor (Frady Endre)
547
Frady Endre - 2009. július 13. 21:48:14

Timóca, nézd a nagy képet!
Vagy "csak" bízz benne, hogy létezik!
Smile

547
Frady Endre - 2009. július 08. 09:34:19

Kösz! Mint mindig. Wink

547
Frady Endre - 2009. július 07. 08:49:58

Kedves Keni! Smile
Már magam sem tudom, hogy komoly, vagy derűs verset akartam írni, úgyhogy ez a mix jött ki belőle. Amúgy sokszor látom, hogy emberként az a bajunk, hogy Istent akarunk játszani, mindent érteni, de mivel nem vagyunk Ő, sosem láthatjuk a Nagy Képet. Ez az alázat helye...
Szepy Smile

298
keni - 2009. július 06. 18:56:23

Kedves Endre !


-- Ez a versed is félig komoly, félig derűs, de énnekem így is - 'erős'...

-- Olyanok e kecske rímek, - mint mikor a kecske - rí -mek...

-- Tudod nem erős oldalam a humor,
de jobb olvasni, mintha - lenne - tumor...

-- Tisztelettel ! --

Kenéz István Wink / - keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.