Kui Janos: A fösvény halála
A fösvény halála

Nem kérek, és nem is ad,
mind övé a jó falat,
mert ő most itt a gazda,
a javait nem adja.

Kiteríti szőnyegét,
ráteszi a mérlegét,
és pontosan kiméri,
mert az áruját félti.

Ott bömböl a fösvénység
körülötte nagyon rég,
a hangját én ismerem,
de soha nem szerettem.

Idegen most is nekem,
a vagyonát megszerzem,
ő lesz a földönfutó,
adósságban maradó.

Bánja már minden bűnét,
abból volt neki elég,
nem jár neki a falat,
nélküle elpusztulhat.
4346
Lucifer - 2014. december 31. 08:23:17

Kedves Zserrmen testvérem!

Az világosan érthető,hogy az indítás tetszik. Az viszont, hogy a folytatásban mit kifogásolsz, nem egészen pontos. Légy szíves,azt írd meg,ami nem jó,mert a "tetszikeket"értem.
Köszönöm a részletes elemzést.

Áldott,békés új esztendőt kívánok barátsággal, János

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.