Gősi Anna: Sorsod.

Sorsod

Se életed, se halálod,
Se tegnapod, se rémálmod,
Kutyaként kezelt kis árva.
Mindentől messze elzárva.

Múló pillanat az élted,
S folytonosan csak azt kérded,
Mitől vagy te más, mit a többi?
Elhagyott az anyám. Ennyi.

De ez nem ok, csak tény,
S ha törődsz vele elvész,
Inkább küzdj és törj elő,
Mint remete, ki rejtőző.

Harcolj, s nem leszel más,
Bár egyszer vár a másvilág.
S lehet, hogy hamar jő,
Megeshet, hogy lesz még időd.

S mit teszel az éltedben?
Szomorkodva létezhetsz.
De más dolog a boldogság,
Neked ismeretlen, más ország.

Élned kell, mert ismét muszáj,
Nincs választás, s jogod hozzá,
Csak tedd, amit a könyv ír elő,
S egyszer a boldogság is eljő.

Élvezd ki az életed,
Kapcsold ki a tényeket,
Mert tény, hogy árva vagy,
De megváltozhat a napod ma.

Mert más leszel, különb,
És sok ember a küszöbödön,
Könyörög , hogy engedd be,
Mert te vagy a példaképe.

Ez lesz, ha nem bánod,
S magadat feláldozod,
S mersz lenni , aki vagy,
Nem csak egy elhagyott alak.

Gősi Anna
298
keni - 2009. július 26. 07:40:02

Kedves Anna !


*Minden rosszban van valami jó !*- is...

Milyen jó, hogy most más elfoglaltságom miatt, - megint nem estem abba a hibába, hogy az egyes egyes szám első személyben írt versedet - komolyan is vegyem...
Megjegyzen már a tegnapi első olvasásra - úgy, mint Jánosnak - nekem is volt valami fura érzésem, hogy azért itt nem minden oké....
Mert más gondolat, és érzelemvilágát, nem lehet csak úgy, egy az egyben adoptálni, viszont lehet írni róla...

Ez egy nagyon hamiskás, és - néha félrevezető dolog....

Míg más társaim sajnálkoztak Rajtad, mint szegény árván, addig Te kijelentet, hogy mindehhez személy szerint -
neked nem sok közöd van...

Én szeméy szerint nem veszem jó néven, ha - becsapnak..., sőt ki is 'oktatnak'... utólag...

Sajnálom a szereplőd szomorú történetét, amit be kell lássak igen jól megírtad, még felülmúlhatatlant is kaptál rá... /máskoz valahogy jelezd, hogy ez nem az egy az egyben - saját élményed.../

Szerencse, hogy egy ideje nem értékelek, mert most bajban lennék, mit nyomjak meg?

- Tisztelettel !

Kenéz István Wink Cool Angry / - keni -

604
janeke - 2009. július 25. 20:22:42

Kedves "mindenki" !

Először is nagyon szépen köszönöm véleményeteket! Illetve együttérzéseteket, ami ugyan felesleges...de nagyon jóleső volt számomra.

Ugyanis Hál'isten én egy boldog családban élek anyukámmal és apukámmal (+tesómmal Smile )

Ez a vers nem engem tükröz...sose éreztem magam egyedül , ill. elhagyottnak.
Azt hiszem (aki olvasta más versemet pl: A gyerek felel) tudhatjátok, hogy a verseim szereplője általában nem én vagyok....csak az általam megismert szomorú sorsú embertársaim.

Kedves "fernczijanos"! Sajnálom, hogy nem nyerte el a tetszésedet, de hát nem vagyunk egyformák! Talán majd máskor!

Teri néni! Köszönöm az "ölelést" !

Még egyszer Confusedajnálom, ha hamis élményt / benyomást keltettem a Kedves Olvasókban......

Köszönöm véleményeteket!

Minden jót: Anna

498
kovesdiferencne - 2009. július 25. 16:31:33

Kedves Anna!
A világon a legnagyobb veszteség ami a Te sorsodul jutott.
Látom, hogy nem beletörődő, önsajnálgató, hanem "kűzdő"egyéniség Vagy.A jó Isten adjon erőt és
kitartást céljaid eléréséhez.Remélem,hogy utadon találkozol majd segítő, jó barátokkal is.
Együttérző "anyaszívem" átölel gondolatban és megsimogat Téged.Teri néni/ny.tan./

277
farkas viola - 2009. július 25. 05:42:43

Kedves Anna!
Első pillanattól figyelem verseidet, írásaidat és csodálom a kibontakozásodat. Ne keseregj! Aki ilyen körülmények közül indul, meg lehet a reménye, hogy NAGY és KIVÁLÓ legyen, mert mindenkinél nagyobb erő többlete van. És ennek így kellett lenni, ez látszik már most, 14 évesen Rajtad. Segítsen a Jó Isten életfeladatodat elvégezni és töretlen igyekezetet és alázatot kívánok hozzá szeretettel: Viola

277
farkas viola - 2009. július 25. 05:42:43

Kedves Anna!
Első pillanattól figyelem verseidet, írásaidat és csodálom a kibontakozásodat. Ne keseregj! Aki ilyen körülmények közül indul, meg lehet a reménye, hogy NAGY és KIVÁLÓ legyen, mert mindenkinél nagyobb erő többlete van. És ennek így kellett lenni, ez látszik már most, 14 évesen Rajtad. Segítsen a Jó Isten életfeladatodat elvégezni és töretlen igyekezetet és alázatot kívánok hozzá szeretettel: Viola

524
BogIcu - 2009. július 24. 20:09:12

Kedves Anna!
Nagyon meghatódtam a verseden... Írtam egy pár hasonlót, tehát el tudom képzelni írás közben mit éreztél.
"Kutyaként kezelt kis árva", mindig van tovább!
Szeretettel üdvözöllek Icus

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.