Hirth Éva: Macusomról
Macusomról

Hideg napra ébredtünk,
az ablakon kilestünk,
hatalmas hó esett le!
A lapát, ide van készítve.

Felöltöztem, sapka, sál!
A kis kutyám már az ajtóban áll!
Ő a telet szereti, már csak
a hátsója látszik ki.

Az orrát a hóba dugja,
amit tegnap eldugott,
azt szimatolja. Már meg is van!
Szalad vele, nehogy valaki elvegye!

Forgolódik ide – oda,
de huncut a kis ebadta!
Szemem elől eltűnik,
fehér bundája, most nem rikít.

Mindig a lapát elé rohan!
ugrál a legnagyobb hóban,
a mínuszok repkednek,
őt, nem érdekli cseppet sem.

Egy kicsit be kell mennünk,
fel kell, hogy melegedjünk.
Szomorúan ballag utánam,
de nekem már lefagyott a lábam.

Bent a meleg elnyomja őt,
és már húzza is a lóbőrt!
Olyan édesen alszik,
a takaró alól alig látszik.

Az érzéseink egyformák,
szeretjük egymást egyformán.
Kicsit én is pihenek,
s a boldog pofijára figyelek.

Olyan jó, hogy ő van nekem,
vele vidám az életem,
ha jó a napom, szinte nevet,
ha rossz: velem kesereg.

A szívem csücskében van a helye!
Mindig ott is marad benne.
Az életemet is rábíznám,
és soha: el nem hagynám.

4991
bogyi - 2015. február 05. 22:24:21

Köszönöm szépen!Smile

5140
Korana - 2015. február 05. 22:04:46

Az ember legjobb barátja Smile Gratulálok versedhez, szeretettel olvastam.
Üdv, Lenny

4991
bogyi - 2015. február 05. 19:17:44

Köszönöm Erzsike!
Most is ilyen nagy a hó!
Ma is esett!
Szeretettel:Éva

4622
Simon Erzsi - 2015. február 05. 19:12:01

Kedves Évike!
Nagyon édes a versed és a kiskutyád is. És amint látom, jó sok havat is el kellett lapátolni.
Szép téli nap volt. Itt mifelénk sütött a nap.
Szeretettel üdvözöllek, és szép napokat kívánok: Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.