Bogárné Sárközi Ilona: Emléktöredék
Emléktöredék

Elbújtam és sírtam, ahol senki se látott,
utáltam magamban a bizonytalanságot,
azt pusmogták rólam, különc-különös szerzet,
pár hízelgő szólam csekély örömöt szerzett.

Nem bánthatnak soha, halálos esküt tettem,
bizonyosra vettem, én angyalnak születtem,
félelem ütemén falsul hangzott a nóta,
fényben fürdő évek kárpótoltak azóta.

Tanítsatok engem, hogyan is kell felednem,
emlékeim kulcsát mely gödörbe temessem,
genny a sebből máris fakadjon ki belőlem,
fekete lelkembe fehér álmaim szőjem!

Budapest, 2015. március 14.
524
BogIcu - 2015. március 21. 18:46:14

Kedves Zsermen!

Sok mindent át kellett élnem már kislányként, az élet nem túlságosan kényeztetett el.
Soha nem leszek túl rajta, mert nem lehet!
De az én példám ékes bizonyítéka annak, hogy sok rossz után kapod a jótSmile
Lenézett rám az Isten, és szárnyai alá vett.

Köszönöm, hogy olvastál. Értékelésed mindig fontos számomra.Jólestek a szavaidRose

Szeretettel: Icu

3649
Oroszlan08 - 2015. március 20. 21:36:35

Kedves Icu!
Nagyon nagy erő van a versedben és remek képekkel írod le a gondolataid.
Nagyon tetszett.In Love Szívemből gratulálok szeretettel: Ica

524
BogIcu - 2015. március 20. 08:13:45

Nagyon szépen köszönöm drága ÉvámHeart
Szép, tartalmas napot, és jó hétvégét kívánok sok szeretettel: Icu

4991
bogyi - 2015. március 20. 07:04:18

Nagy szeretettel olvastalak drága Icu!
Gratulálok szép versedhez!
Ölellek:ÉvaHeart

524
BogIcu - 2015. március 19. 22:18:13

Drága Évám!

Nagyon szépen köszönöm számomra értékes hozzászólásodat.Rose
Ölellek nagy szeretettel: Icu

3392
lambrozett - 2015. március 19. 20:22:10

Nagy-nagy örömmel és átéléssel olvaslak mindig, drága Icum.
Kívül-belül értékes versed igencsak megfogott. Ölellek. Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.