Hirth Éva: Generációk
Generációk

DÉDANYÁK, MAMÁK, ANYÁK!

Anyák napjára, együtt a család.
Milyen jó is látni, a sok Mamát.
Az ágyon ül a Dédi, keze már úgy remeg,
ezüstszínű haja,befonta a kék eget.

Anyám ül mellette, és fogja a kezét.
Átöleli Anyját, látom könnybe lábadt szemét.
Már a szarkalábaknak éles a kontúrja,
mégis simogatja, a tavasz fuvallata.

Az Anyám, most is a legszebb nekem,
az esthajnal csillagát, látom szemeiben.
A keze olyan lágy, finom, ha simogat,
elmúlik minden bánatom.

Nézem őket, s elgondolkodom,
milyen jó is volt a gyermekkorom,
tőlük oly sok szeretetet kaptam,
rájuk mindig, mindenben számíthattam.

Szemben ülök velük, s látom magam bennük,
mindig hiányzik odaadó,forró ölelésük.
Melléjük ülök, egymást átöleljük,
forró csókokkal halmozom: megfáradt kezük.

A gyönyörű lányom, most éppen belép,
ragyogó arccal harsogja szép versét!
Már az én könnyem is csorog le arcomon,
s a tündéremet, magamhoz szorítom.

A Dédi! A Mama! Az Anya.
Szeretetével, elhalmoz minket a dédunoka,
csodálatos ez a nap,és mindig,egy
gyönyörű emlék marad…
4991
bogyi - 2015. május 10. 08:45:31

Drága Viola!
Drága Ica!
Köszönöm,hogy olvastok!Heart

277
farkas viola - 2015. május 09. 15:17:07

Kedves Éva!
Gyönyörű-szép versed örömmel olvastam.
Kívánok még sok ilyen napot szeretettel: Viola RoseIn LoveRose

3649
Oroszlan08 - 2015. május 08. 21:45:36

Remek gondolat, hogy három generáció anyáit is köszöntötted drága Évike.
Nagyon megható, szép versben.Rose
Szeretettel olvastam: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.