B. Mihály Csilla: Játszótér
Játszótér

Egyszer felhők fölé néztem,
láttam magam játszótéren,
apró gyermek, öt év forma,
pillangó-dísz szoknya fodra
szállt a szélben, libbent lábam,
ám de akkor sóvá váltam:
szemem előtt égigérő
fa állott és Napra néző
levelein egy-egy félhold,
bizony Isten! - hiszen így volt,
ahogy mondom, mint egy könyvben,
én sem hittem el egykönnyen.
Hívogatott, másszak rája,
fel az égig érő fára.
Elindultam akkor, ottan,
pedig csak öt éves voltam.
Azóta is megyek-megyek,
felhők fölött lépegetek;
játszótér ez, égi csoda,
lelkemben van az otthona.
3652
zina - 2015. június 17. 08:30:27

Köszönöm szépen Nektek is, ajándék, ha így érzitek! Smile
Ica, még szebb (mármint a tartalom), mert ez nem mese! Smile

3649
Oroszlan08 - 2015. június 16. 21:49:21

Kedves Zina!
Mint egy mese, olyan szép a versed.
Gratulálok az elismeréshez, mármint, hogy ezzel a szép verssel nyertél. (
Szeretettel: Ica

4005
zelgitta - 2015. június 16. 13:28:56

Zina, ha ezzel nyertél, jogosan.
Nagy gratulaSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.