a. andrea: Reggel
Reggel

a reggel betölti a szobát és könyörtelenül száműzi álmaimat...
szívemben sivatag, lelkemben háború...
ólmos testemen erőszakot tett az évek hosszú sora.
felveszem újból sorsom malomkövét
s mint hátizsákját cipelő hegymászó elindulok,
hogy életem hegycsúcsát ma is megmásszam.
5286
a_andrea - 2015. szeptember 01. 08:47:26

Kedves Rózsa! Nagyon köszönöm! Smile

3933
vadvirag47 - 2015. szeptember 01. 03:51:52

Kívánom, érj a csúcsra, és élvezd a szabadság semmihez sem hasonlítható örömét! Megérdemled, jól és szépen írsz, ha tudatosan, ha nem. Örülnék, ha megismerhetnélek! Gratulálok Rózsa (Vadvirág) Smile

5286
a_andrea - 2015. augusztus 31. 22:10:07

Köszönöm Zsermen!
Sajnos nem vagyok költő, nincs bennem velem született tehetség, amolyan költői véna. Hozzáértésem a vers íráshoz, irodalomhoz minimális, és csak abból fakad, hogy nagyon sokat és élvezettel olvasok.
Pszichológiai okok miatt írok- a kreativitás feszültségeket old. Az írásaim nyílvánosságra hozatala, pedig egy gyakorlat arra, hogy fel tudjam vállalni önmagam (bár ugye, ez még nehezen megy, mert se a teljes nevem, se a fényképem nem szerepel itt).
Nagyra értékelek minden kritikát, mert segít az utamon. Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.