Jóni Barna: Csatadal...
Csatadal...

Fegyverbe hív a kürt, a harci dob pereg
Lovak nyerítenek, sarkantyú mélyre vág.
Csengenek kardvasak, mind edzett jó acél
Egymásnak ront a had, úgy küzd a két gigász
S mint mákgubó fejek, ahogy lehullanak,
rogynak ők földre mind. Patakzik drága vér…
Rajta, rajta, vágjad, vezérük így kiált:
Ölj, ha férfi vagy, hadd lássam, mennyit érsz!
Derékig ér a sok halott, midőn lemegy a nap…

Halálra válva néz a hős, a sok derék vitéz,
nem bátorít ma már, se szív, se szenvedély.
Elég a harc, gyilok! Bár véres még a kéz
a lélek háborog,békében élni kész.
Ahol ma még a harc feldúlt dombja áll
vérrel áztatott a föld és minden ősi rög,
bűzt lehel a zord folyó,s iszonytató a táj,
virág reményre nő meg ott a sírhalmok fölött.

A sok jajszó és sirám, lassan elkopik.
Nevetni vágy kebel, mely búba rég bezárt
Levetni mind ruhát, a gyásznak színeit
Akár a tarka rét, legyen majd cifraság.
Halálmadár szavát, víg trilla váltja fel
Pacsirta zengve száll, oly vígan énekel
A vadgalamb, ha költ, nem riad párja már.
Magányos, társra lel, ha kézen fogva jár.
Az élet újra győz, sok szenvedés után
Kinyílni készen száz virág, születni értelem...
2951
Firm76 - 2015. október 22. 19:55:22

Hú, de nagyszerű vers, Barna!
Engem magával ragadott. Csodálatos alkotás, ékes nyelvezet, dús tartalom. Gratulálok!
Magasan a legjobb a héten!

üdvözlettel: Laca

5274
wartburg - 2015. október 22. 18:44:55

Kedves Barna !Szeretettel gratulálok !

3652
zina - 2015. október 22. 01:01:11

Szép, szép a vége, előbb-utóbb az Élet győz! Ha ilyen versek születnek, akkor biztosan! Szeretettel gratulálok, Barna!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.