Hirth Éva: Érzem (2015. november)
Érzem

Érzem a lüktetést ereidben,
hallom sóhajod elszáll, mint a szél,
kezem tartod forró kezeidben,
a tenger zúgása nekünk mesél.

Homok tapadt mezítelen testemre,
a nap bőrömbe perzseli,
oly nyugalom telepszik lelkemre,
már a fellegekbe emeli.

Látom, mosoly csillan meg ajkadon,
szemed perzsel, mint az lángoló tűz,
remegést érzékelek hangodon,
mi a szerelem mámorába űz.

Úgy vágyom rád, összeforr testünk,
bőröd mint a láva, oly égető,
beteljesedett végre szerelmünk,
ölelő karod jó, melengető.

Fejemet izmos melledre hajtom,
szárnyalok odafenn a magasban,
szívverésed hangosabban hallom,
lebegek, a kéj mámorában.
4991
bogyi - 2015. november 11. 08:54:06

Köszönöm szépen Vadvirág!Smile

4991
bogyi - 2015. november 11. 08:53:37

Köszönöm szépen Évikém!Smile

4991
bogyi - 2015. november 11. 08:53:18

Köszönöm szépen drága Zsófi!Rose

3933
vadvirag47 - 2015. november 08. 10:15:11

Az érzelmek hulláma magasra csap, és magával ragadja az olvasót. Tetszett ez a perzselő lángolás. FeR

3654
deva - 2015. november 08. 09:34:49

Kedves Évi!
Szép versedhez gratulálok. ÉvaRose

2952
bruxinelli - 2015. november 07. 08:09:38

Lüktet, perzsel a vers, magasba emel. Kitűnően írtad meg az érzetet, amivel beoltottad a szerelmet.
Zsófi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.