Hirth Éva: Végtelen
Végtelen

Esik a havas eső, már hideg van,
üres az út, őrjítő,hogy kong!
Egymás mellett megyünk a sárban,
elménk, a reménytelenségtől zsong.

Merre tovább, melyik úton menjünk?
Mindegy, minket sehol sem vár senki,
a földön, mi csak egymásnak létezünk,
senki nem segít, a sárból felemelkedni.

Mélyen hasít szívünkbe a fájdalom,
ketten rójuk a végtelen utakat,
hangos zokogásom, most is visszatartom,
a lelkiismeretek, némán hallgatnak.

Nem bírom, ez az út végtelen, hosszú,
a kitaszítottak útján járunk,
az életünk nagyon szomorú,
de egyszer majd haza találunk.
4991
bogyi - 2015. november 17. 18:45:06

köszönöm kedves Rózsa!Wink

3933
vadvirag47 - 2015. november 16. 18:37:15

...biztos hazataláltok, a remény szikráját soha ne hagyd kihúnyni!
Szeretettel olvastalak. F.egri Rózsa

4991
bogyi - 2015. november 16. 13:04:01

Kedves Teri, Roberto, Anni, Ica, Viola,Zsermen, Éva, Andrea !HeartNagyon szépen köszönöm a figyelmeteket!

498
kovesdiferencne - 2015. november 15. 14:52:02

Kedves Éva!
"Ketten"mindent könnyebb elviselni!
Na én szép versed végén ott a "remény"!
Az nagyon fontos,hogy hinni,remélni tudjunk!
Szeretettel olvastam szép "emberi"versedet.Köszönöm:
Kövesdi Teri

4944
Roberto - 2015. november 15. 13:23:01

Tetszett. Üdv: Robi

3649
Oroszlan08 - 2015. november 15. 11:00:16

A gondolatsorok szép befejezése:Smile
"az életünk nagyon szomorú,
de egyszer majd haza találunk."

Szeretettel gratulálok Évike: Ica

277
farkas viola - 2015. november 14. 16:04:47

Drága Éva!
Szomorú verseden elgondolkoztam és lehet, hogy megsértelek, pedig nem akarom.
Miért szomorkodsz, hisz nem egyedül mész? Két ember könnyebben viseli el az élet megpróbáltatásait. Akkor mit szóljak én? Aki évtizedek óta egyedül kínlódik mindenféle munkával, problémával! Most például a tetőre kellett felmásznom egy cserép miatt. ahol beázás történt, mindez 80-on túl, balanszálni a létra tetején!
Ugye nem haragszol?
Kívánok jó erőt és egészséget az út végéig.
Szeretettel: Viola RoseHeartRose

3654
deva - 2015. november 14. 07:42:42

Kedves Évi! Gondolatiság nagyszerű melynek szavaid nyomatékot adnak. Szeretettel. ÉvaRose

5286
a_andrea - 2015. november 13. 08:13:47

"az életünk nagyon szomorú, de egyszer majd haza találunk"
szomorú, szép.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.