Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Karácsonyi fények
Karácsonyi fények

Gyermekek ajkán csendül fel az ének,
nyolcesztendős Margit ünneplőt visel,
az árvaházban kigyúltak a fények,
anya! azt ígérted idén hazaviszel!

Sosem néz le túl mélyre az Isten?
az egész életem egy nagy csapás,
apám iszik, harmadszor van sitten,
nem kell cukor, nem kell mákos kalács!

De jó lenne meleg otthoni fészek,
egy kicsi zug, hol meglapulhatok,
testvéreimről párnám alatt képek,
így éjjelente velük alhatok.

Keze máris ott van a kilincsen,
szipog, a hátsó kertbe andalog,
megmártózik ő abban a hitben,
hogy fentről vigyázzák az angyalok!

Budapest, 2015. november 18.
3649
Oroszlan08 - 2015. november 19. 12:29:23

Nagyon szomorú verset hoztál drága Icu!
Ölellek szeretettel: Ica

524
BogIcu - 2015. november 19. 12:04:21

Kedves Brigitta!

Nagyon köszönöm, szívből örülök, hogy írtál a vershez.
Családban nőttem fel, de gyermeki magányban, bezárt kis világomban éltem, ahol elképzeltem, hogy szeretnek és törődnek velem.....
Talán én vagyok a nyolcesztendős Margitka....
Az én gyermekkoromnál az árvaház is megváltás lett volna.
Bocsánat az őszinteségemért, kiszaladt a számom.

Szeretettel: Icu

4005
zelgitta - 2015. november 19. 11:22:54

Nagyon megható, de megrendítő is ez a "fényes" karácsonyi vers.
És mellesleg JÓ is (mint vers)
Szeretettel gratulálok, kedves Icu:
Brigitta

524
BogIcu - 2015. november 19. 10:05:03

Drága Viola és Marika (Jégmadár)!

Nagyon köszönöm, hogy olvastatok. Nem is tudok többet hozzáfűzni, mint amit Andinak írtam. Megszakad a szív....

Szeretettel: Icu

3757
jegmadar - 2015. november 19. 07:42:56

Igaz szép vers, mennyien vannak így gyermekek, nem is sejtik sokan.

277
farkas viola - 2015. november 19. 02:55:07

Drága Icu!
Gyönyörű versed megható és szomorú. Bizony, sokan lehetnek így.
Szeretettel gratulálok: Viola RoseHeartRose

524
BogIcu - 2015. november 18. 21:27:55

Drága Andrea!

Köszönöm, hogy máris elolvastad a témához kapcsolódó gondolataimat.
A cím megadása után rögtön ez villant be, és beküldtem.... át se néztem.
A szívem megszakadt miközben írtam, mert bizony ez (is) a kemény magyar valóság!

Ölellek szeretettel: Icu

5286
a_andrea - 2015. november 18. 21:15:26

...és hányan lehetnek még hasonló helyzetben? nagyon megható!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.