Szabóné Gita Tigram: Egy fára akasztó mosolyra fakasztó...
Egy fára akasztó mosolyra fakasztó...

Kétágú létrára a szomszéd gyorsan hágott,
A létra megbillent! Fura pofát vágott.
Kicsúszott alóla a létra falába,
Kapaszkodott bőszen egy vékony faágba.
Szenteket sorolta dühös fakadással.
Cseppet sem törődött Ő a szakadással,
ami ott tátongott, s belátást eresztett
a hátsó fertályra, ami ott meresztett.
Alsógatya nélkül látszott pőre bőre,
Ami hasonlított egy dőre fedőre.
Na de nem sorolom sokáig a látványt,
ugye nem a létra, a szomszéd szenved hátrányt.
Így lett, és a fedő a földnek ütközött,
mélyen beszorulva két létrafok között.
Nem tételeztem föl részéről konyítást,
Mikor meghallottam az éles vonyítást.

Imre Margit (Szabóné Gita Tigram)