Hirth Éva: Kiírom magamból
Kiírom magamból

Költőnek lenni csodálatos dolog.
Nem vagyok költő, én csak írogatok,
kiírom magamból a fájdalmat,
kiírom magamból, a boldogságomat.

Kikiáltom a világnak, mennyire szenvedek!
Kikiáltom, ha valakit örülten szeretek!
A lelkemben tombolnak a viharok,
és olyan jó,ha mindent kikiálthatok.

Leírom, hogy a családom mennyire szeret!
Leírom, szívemben ők foglalják el a helyet!
Leírom, az évszakok gyönyörűségét,
akarom,hogy ti is érezzétek szépségét.

Soha nem megyek úgy, hogy csak megyek,
mindent megnézek, a ringó faleveleket,
leírom a kiskutyám milyen hűséges,
leírom, hogy milyen okos, szépséges.

Leírom, hogy nem jó így az élet,
mert oly sok ember retteg, kéreget,
és ilyenkor fáj, sajog a szívem,
hát leírom a jó,és a rossz érzésem.
4694
Rzsike - 2016. január 18. 18:46:24

ÉVA REMEK.
Olyan gyorsan végig olvastam,mert éreztem minden sorod.
Grat.Rzsike

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.