Horváth M. Zsuzsanna: Fénylő csillag.

Fénylő csillag

Nyári égbolt csillagokkal van tele
Millió kis fénnyel ragyog nekem.
Távol büszkén a telihold feszít
Könnytől csillogó szemem rátekint.

Némán ragyogtok oly boldogan
Magány a társam, hív és szólongat.
Mindenhol csend van, ölelő némaság
Szerelmünk tiszta örökké téged vár.

Ti tudjátok, ismeritek az én bánatom
Társatok ő bár már sosem láthatom.
Messze jár fényével él, fent tündököl
Parányi fénylő csillag képében üdvözöl.

Györe Tiborné (Marcsi)
524
BogIcu - 2009. szeptember 15. 18:21:34

Szia kedves Marcsi!

Azt már tapasztaltam Nálad, hogy általában szomorú verseket írsz. Nekem tetszett.
Várok most már egy vidámabbat is.
Szeretettel Icus

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.