Nagy Vendel: A JEL (2016. március)
A JEL

Az értelmes ember
Mindenre felfigyel,
Megmutatja sorsunkat
Csak érteni kell,
A jel.
A Föld sarkain
Tonnaszámra
Omolva olvad a jég,
A sivatagot
Száguldva tágítja
A szárító szél.
Homok alól menekül
A méregfogú vipera
Szomjazva szikkad
A sárguló levél.
De az emberek
Nem értették a jelet,
Hogy fejük felett
Oázis lebegett,
Hogy az oroszlán
Zebra helyett
Majomkölyköt evett,
A majmok helyette
Elloptak egy gyereket,
S a kutya
Farkast kölykezett.
Káosz van,
Mert megszűnt
A rend.
S fölöttünk
Süvölt a szél
A magasban kavarog,
Majd lecsapva felkavarja
A homokot,
Ami eltakarja a Napot.
A földre sötét
Porfelleg borul
A teremtmények apró
Lyukakba bújnak el
Afolyók kiszáradnak,
A tengerek megáradnak,
Mindez intő
Jel.
Mert letértünk
Az igaz útról,
Mely kijelöltetett
S Mammont imádva
A romlásba vezetett.
S visszatérni már
Nehezen lehet,
Mert nincs olyan
Még meg sem született
Aki ismét
Vezetőnk lehet.
Egy új Messiás.

Megvalósítva ezzel
Az Isten káromlást.
Ne rója fel bűnöműl senki,
Nagyon nehéz itt már okosnak lenni.
3933
vadvirag47 - 2016. március 17. 13:44:28

Sokakat foglalkoztató, mély igazságokat társz fel versedben, elgondolkodva olvastam...vajon lesz-e valaha új Messiás? Nagyon ránk férne! Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.