Cila Czigé: Két cédrus párban
Két cédrus párban

Egy kép van előttem
kicsit másként,
gyökere vastag rést
fúr a múlt végtelenjén

egy csonkolt ág, egy fa,
mely úgy ölel ágkarjaiba

hogy restellem
az eltelt időt
a számtalan kísértést
mit mulasztottam én!

egy erős fa,
cédrus, csak gondolatba

egyedül, mellettem
én, ki száz életet
mennyi éles fejszének,
hány korhadt fát ellettem?

szép vagy, cédrus!
tavaszvirág a sorsomba!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.