B. Mihály Csilla: A Hold éneke
A Hold éneke

Tétova szívemen árva dalok nesze, ritmusa ég ma,
perzseli fájdalom égi tüzek, mese-csillagok árját,
Hold karimámon a fénysugarak hada mennyire vézna...,
fátyol-ölem hona sóhajok illata, ring csuda sárgán.

Udvarom őre ma csend, ücsörög, szeme sír a magánytól,
játszadozik vele kósza öröm pora, végtelen álom,
távoli vonzalom, éj köde bánatom, ontja magából
szótalan éneked, átvisz a képzelet így a halálon.
3933
vadvirag47 - 2016. március 23. 09:21:50

Dallamos, csodás, élveztem olvasni, és el is szavaltam hangosan. Gratulálok Virág

3652
zina - 2016. március 22. 22:43:51

A Hold az ilyen, ahogy én látom. Smile Köszönöm szépen értő figyelmedet, Kit!

5396
Kitti - 2016. március 22. 22:14:45

Kedves Zina!

Micsoda csodás hexameterekben dalol ez a Hold! Csak ne lenne oly mérhetetlenül szomorú és gyászos ennek a holdnak éneke.
Nagyon tetszik ez a remek versed! Gratulálok, igazán jó vers!
Kit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.