Gőbölös Andrea: Rövid az élet
Rövid az élet

Az élet rövid, hát ne átkozz,
ölelj, imádj, szívem ne fázzon.

Vad dühöd tartsad tőlem távol,
szívem megszakad, oly rég gyászol.

Rövid az élet s te nem szeretsz,
ily kegyetlen velem, hogy lehetsz?

Hozd el a Napot s egy csillagot,
sötét van, nélkülük meghalok.

Árnyéka vagyok önmagamnak,
nincs már fénye a legszebb dalnak.

Hideg padlón fekszem magamban,
fájdalmas minden, s mozdulatlan.

Felvenném én a legszebb ruhám
vajon jönnél-e, Ó, ha tudnám?

Emelj fel kérlek mert megfagyok,
ne jöjjenek értem angyalok!
5445
babi - 2016. április 25. 18:47:09

Köszönöm drága Ica! Smile

3649
Oroszlan08 - 2016. április 25. 16:57:30

Szomorú szerelmedhez Heartszebb napokat kívánok szeretettel: Ica

5445
babi - 2016. április 22. 20:55:50

Köszönöm szépen, hogy olvastatok! Smile

4977
MMarcsi - 2016. április 22. 18:58:27

Borzongatóan szomorú szerelem.Szerintem nagyon hatásos a 2 sorba tagolása a versnek.
üdvözlettel:MSmilercsi

5396
Kitti - 2016. április 22. 08:48:43

Nagyon szép és szomorú könyörgés a "volt" kedveshez. Mivel az élet valóban rövid, szerintem a padlót ott kell hagyni szépen, és új utakra tévedni.
Szeretettel olvastalak.
Kit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.