Fleiszig Rózsa: ÁLOMMEZŐKÖN
ÁLOMMEZŐKÖN

Álommezőkön lebeg a lelkem
Széttört gyöngyként pereg a fény
Zöld lombok közt szunnyadó csendben
Újra önmagamra találtam én.
Mély barázdát vésett az alkony
Vak reménnyel átszőtt perceken
Esengve les rám sok fénylő csillag,
amíg az álmaim balgán kergetem.
Nincsen madárdal, szellő sem lebben
Hiába hasad fel a hajnal kárpitja
Álommezőkön bolyongó lelkem
Az élet kapuját hívón rám nyitja.

Fontaines,2016.05.06. Fleiszig Rózsa(Vadvirág)
3933
vadvirag47 - 2016. május 21. 15:26:15

Köszönöm Kitti!
Te, egy "egészséges, parányi drog" vagy a lelkemnek.
Szeretettel Rózsa

5396
Kitti - 2016. május 13. 15:15:30

Szépséges álommező, jó vers. Grat.
Kit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.