Szabóné Gita Tigram: Pacsirta szó.

Pacsirta szó

Lombok között lomha szélben,
Kis pacsirta száll az égen.
Dalával a napot csalja,
Olyan szomorú a hangja.

Borús kedvvel jön a reggel,
Sűrű sötét fellegekkel.
Szél tépázza meg a fákat,
Külön megráz minden ágat.

Kis pacsirta fészkén ülne,
Hogy a tojás ki ne hűlne
Nem jött vissza, pedig várja,
Hová tűnhetett a párja.

Fészkét hagyva útnak indul,
Messze távol harang kondul.
Sietni kell, hát igyekszik,
Szél hátára rátelepszik.

Viharos szél csak ficánkol,
Karjában apró toll táncol.
Kis pacsirtánk odareppen,
És elkapja nagy sebesen.

Könnye hullna, hogyha volna,
Csak a harang ne így szólna.
Búsan kondul jobbra, balra,
Nem fakadsz már többé dalra.

Párja tollát viszi szája,
De a fészkét nem találja.
Viharos szél elsöpörte,
Tojáskáit összetörte.

Fa levele vadul rezdül,
Fájó pacsirta szó csendül.
Mint zokogó hegedű,
Szívfájdító zenemű.

Szabóné Gita Tigram
277
farkas viola - 2009. szeptember 30. 20:32:29

Kedves Tigram!
Nagyon szép, fájóan megható a versed.
Szereettel gratulálok: Viola

801
Skapi Anni - 2009. szeptember 29. 22:24:28

Kedves Timóca!

Gyönyörű, megható verset írtál. Nagyon tetszett, mert remekül volt megírva. Szinte láttam és hallottam a drága piciny madárka megrázó, szívet sanyargató, szenvedő, szomorú énekét.

Gratulálok: Anni Pfft

795
Tigram - 2009. szeptember 29. 16:02:55

Kedves Kriszti, Terike, Icusom, Juli, Zsuzsa, Timó!
Köszönöm a véleményeteket.
Bizonyára Ti is úgy vagytok vele mint én, jó érzés, hogy olvassátok a verseimet. Köszönöm.
Tigram.

230
Torma Zsuzsanna - 2009. szeptember 29. 14:10:09

Kedves Gita!
Azért is szívszaggató történet számomra is, mert a madarakat én is nagyon szeretem, szívemhez közel állnak.
Szegény kis pacsirta elveszítette a párját és ráadásul még a fiókáit sem tudta kikölteni. Nem tudom, hogy a pacsirtáknak csak egy párjuk lehet-e vagy több is, de ha ez az egy volt, akkor nagy magányosság szakadt a tojóra.

Szépen kidolgozott vers, gondos munka van mögötte!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

661
kisjuli - 2009. szeptember 29. 11:05:23

TIGRAM! a szívem szakadt bele, ahogy olvastam gyönyörű soraidat... egyszerűen nem jutok szóhoz!!... és talán jobb, hogyha én nem nyúlok tollhoz! .... ezek után?!
Szeretettel:Juli

524
BogIcu - 2009. szeptember 29. 08:06:55

Kedves drága Tigram!

Könnyfakasztó szép történet, nagyon szuperul megírva.
Valóban "szívfájdító zenemű'.
Csodálattal olvastam.
Szeretettel: Icus

498
kovesdiferencne - 2009. szeptember 29. 07:50:39

Kedves Tigram!
Gyönyörűen szomorú versedet olvastam és nagyra értékelem benne azt,hogy jó szíved ismeri az esetlegesen előforduló szomorúságát is a kis pacsirtapárnak nemcsak a kedves énekét.
Én fecskepárnál éltem át hasonló szívfájdalmat.
Hosszú ideig rakták sárból a fészküket a hozzánk visszaérkező kedves madaraink,majd következett
a tojásrakás,fészkenülés,a párja hordta neki a fogott legyeket...egy nagy vihar leverte a fészket a tojások a földön összetörve...A fecskepár napokig keringett sírva,
vergődve nagy fájdalmában az otthonunk fölött.
Szomorú emlékem.Sok szeretettel olvastam:Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.