Nagy Csaba: Elment...
Elment...

Elment, kit egykoron ismerhettem,
Kinek élete nem volt értelmetlen,
Kit a barátomnak mondhatok,...
Néki nem tudom...mit adhatok...

Számomra EZ felfoghatatlan,
Az egyik nap, köztünk van...
Beszél... jár... s megteremt pillanatokat,
Másnap csak tátongó űr, az mi ITT maradt.

De EMLÉKE él... S élni is fog!
Míg a föld megszűnni nem forog,
Őrzöm képét, s a mosolyát, s szívének minden jóságát.

Mert nem halt meg Ő, még mindig ÉL emléke a fejemben,
Csak a messzeségbe távozott, hol lénye MÁR tiszta végtelen.
4878
csabi6669 - 2016. május 30. 13:17:25

Egyetértek Önnel Smile)

498
kovesdiferencne - 2016. május 29. 15:48:33

Kedves Csaba!
Versed reális,okos,szép..elgondolkoztató mondanivalóval.
Szerintem,csak az halt meg akit "elfelejtenek"!
Üdvözlettel:Kövesdi Teri

4878
csabi6669 - 2016. május 28. 16:28:59

igen igy igaz köszönöm a posztot Smile

2952
bruxinelli - 2016. május 28. 08:20:38

Szép emlékezés a szeretett barátról. A szívünkbe nagyon sok minden belefér. Őrizni is kell , mert minden ember addig él, ameddig lesz valaki aki emlékezik rá.
Szeretettel , Zsófia

4878
csabi6669 - 2016. május 27. 21:46:00

hat igen....

5286
a_andrea - 2016. május 27. 16:51:06

a halál egy abszurd, felfoghatatlan dolog... az élet része, igen, mégis oly érthetetlen, elfogadhatatlan...

4878
csabi6669 - 2016. május 26. 23:59:03

hat igen szomorú dolog a halál de sajna az élet része es köszönöm a megtekintest Smile és a commentet is természetesen Smile

5396
Kitti - 2016. május 26. 21:51:23

Sajnálom. Igazán szomorú, ha valaki hiányzik. Akár itt, akár ott van...

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.