Nagy Csaba: ….reménytelenül…
….reménytelenül…

Álmodtam. RÁJÖTTEM…
Haldokló jövőmnek nincs
„tündöklő” REMÉNY-e…
Megfáradt sorsom fagyos szele:
Tombol.
Éltem’ hajnala
…Köddé…
halványul.
Vágy… a Remény… s „földöntúli” Öröm
Száműzlek, Isten tevéled!
Fájó emlék hagyj, békén kérlek…

Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.