Hegedűs Adriana: Ifjúságodon túl
Ifjúságodon túl

Ha árnyat sző köréd az elmúlt ifjúságod,
és szertefoszlott már a legszebb álmod.
Ne keseredj el, ne dobd el a biztató szót,
varázsolj szépeket és tépd szét a valót.

Ha már túl vagy azon is amit a sors ígért,
de lejárt garanciát dédelgetsz a semmiért.
Akkor gyönyörködj igazán abban ami van,
a boldog emlékek sora úgyis beláthatatlan.

Ha mégis elfog a szomorúság légy erős,
hisz sziporkázik szemed előtt a lázító ősz.
Megsüvegeli ő a benned szunnyadó dalt,
vigasz morzsáival nyújt neked gyógyitalt.

Szemed előtt peregnek le legszebb éveid,
bárgyún feléd integetnek a baklövéseid.
Ne törölj semmit büszkén őrizd és okosan,
két kezeddel kapaszkodj bele szorosan.

Emlékeid viharában lelked lecsendesedik,
lila ruhát ölt a nap melyben elszenderedik.
Újabb hitet ad neked még a nagybetűs élet,
szebb virágot gyűjtesz mint ahogy reméled.
5536
HAdriana - 2016. július 19. 07:17:17

Kedves István!

Nagyon szépen köszönöm a dicséretet.
Szeretettel, Adriana

298
keni - 2016. július 19. 03:09:56

Drága Adriana !

Mondd ! - Ezt a gyönyörű, sőt felülmúlhatatlan versedet nekem írtad??????

Ennél szebben nem szóhattál és vigasztalhattál volna, bár én örök vigasztalhatatlan maradok már, hisz 70 évesen 25 év betegségek sora mi várhatna még rám ?

No ez csak költői kérdés volt.....

Ma eddig ez a legszebb vers amit nagyon is mélyen a szívembe zártam !

Nagyon sok Szeretettel küldöm kézcsókomat és szívélyes üdvözletemet ! Rose Heart Rose Rose Rose

- keni / Kenéz István

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.