Hegedűs Adriana: Kinek vagy? (2016. szeptember)
Kinek vagy?

Hegedűszó sír fel az éjszakában,
Piros sipkát visel a sápadt Hold.
Halk sugallatával a szél is átkarol,
A Föld is meggörnyed álmában.

Sétálok a téren és megpillantalak,
Szívem egyre hevesebben dobog.
Távolban egy rőzse lángja lobog,
Megnémulnak bennem a szavak.

Nézem mosolygós fénylő arcodat,
Szemed fürkészve élénken keres.
Sziluetted a sötétben is tökéletes,
Az idővel is megnyerted harcodat.

Bár csak szólnál hozzám egy szót,
Csak kinyújtanád felém a kezed.
Hiába a vágyam mert nem lehet,
Falfestmény nem lépi át az üvegajtót.
5536
HAdriana - 2016. szeptember 29. 19:01:47

Kedves Ica!
Nagyon szépen köszönöm a gratulációdat!
Szeretettel: AdrianaSmile

3649
Oroszlan08 - 2016. szeptember 27. 10:13:49

Sejtelmes hangulata van a versednek kedves. Adri.Smile
Szeretettel gratulalok. Ica

5536
HAdriana - 2016. szeptember 27. 09:52:38

Kedves Marinka!
Örülök, hogy elolvastad ezt a versemet is és amit írtál az jól esett, köszönöm!
Üdvözlettel: AdrianaSmile

5522
makkay - 2016. szeptember 26. 22:08:49

Nagyon érdekes, különös hangulatú vers. Nekem tetszett! Üdvözlettel, marinkaSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.