Nagy Vendel: Márton napján
MÁRTON NAPJÁN

Márton napi vigalom
Liba van az asztalon.
Márton bátyám siratja,
Torkát borral locsolja.
Márton bátyám
Olyan legény
Feszül hasán
A melles kötény
Fénylő bársony
Az ülepén
pohár bor, kötény, nadrág
mindenik erőt ád.
Márton napján
Libát eszik
Kóstolgatja új borát
Megkínálja jó borivó
Barátját
Az Isten tartsa meg a
Szokását.

Gondolatiba mélyedve
nevén elmélkedve
maga előtt látja
a római katonát,
Védi a kolóniát,
ki a koldusnak
alamizsnát ád
s kettévágva köpönyegét
felruházza a mezítelent
meztelen voltam s felruháztál
Jézust követvén
ez a hitvallás
a püspökség nehézkes bajaitól tartva
ólban bújik el
a hívságtól félve.
libák árultak el
hangos harsogással
alárendelted életed
a hithű világnak

utánad lohol
ezerhétszáz éved,
a hit , s a remény.
a masinán fől már
a nyakleves, s a ludaskása,
punya sül a remben,
Libasült illata árad a légben,
asztalon áll a jóféle kadarka
vidám vendégre várva.
fehér abrosz, vörösbor
mindjárt rám kerül a sor.
csak egy liter kadarka kell
hogy az ember ne törődjön semmivel

2016 11 11
298
keni - 2016. november 11. 13:26:29

Kedves Vendel !

Vidám Márton-napi versed egy kicsit kósza-bósza lett, de legalább leírtad, ami most tőled kitellett...

Volt ebbe ritmushiba, egy kis tartalmi zűrzavar, a remek is megdöcögtek, talán csak a kadarka köszönt ki kicsit belőled,,,

Szerintem itt egy ilyen vers a sok szomorú között jól megfért,,,,

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.