Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Sötét árnyak (2016. december)
Sötét árnyak

Tünedeztek már a sötét árnyak,
s leszakadt rólunk a félelem,
hű szolgái voltunk a világnak,
mindannyian, nem az én érdemem.

Mégis-mégis átgázoltak rajtunk,
és ereinkben megfagyott a vér,
szemünkön hályog, köd takarja arcunk,
megöregedve létünk ennyit ér.

Sóhajtozva toporgunk a szélben,
elhordták előlünk az új utat,
találjuk meg, éppen úgy, mint régen,
a gyógyító életforrás kutat.

Tépjünk virágokat hajladozva,
majd pihenjünk természet lágy ölén,
szálljunk vissza mind abba a korba,
mikor szabadok lehettünk könnyedén!

Budapest, 2016. november 21.
524
BogIcu - 2016. december 04. 17:59:49

Nagyon köszönöm a látogatást, kedves Brigitta!Smile
Szeretettel: Icu

4005
zelgitta - 2016. december 04. 17:23:58

Érdekes, ahogy a csendes belenyugvás mint kezdés, a vegére fájó nosztalgiává akakul, a z ijúság könnyed, szabadsàga utáni vágyódásba símúlva...( Ez néha ilyen...)
Szeretettel voltam,
B.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.