Adamecz László: A HANG
Adamecz László
A HANG

A hang, ahogy a gondolat, emlék,
bennem él, szól, kísér, úgy, mint kelmék
díszítik napomat, minden percem,
örömmel várom, mást nem kell tennem.

A hang jó barátom, segíti utam,
hogy örömmel teljen lélek kutam,
vigasztal, ajándékoz, velem él,
s a remény általa bennem kél.

Én általa tudom, mit nem látok,
már sötétben, fényben rátalálok,
hozza, viszi élet hangulatát,
benne élem világ zsongását.
5528
adameczlaszlo - 2017. november 20. 17:57:15

Kedves Rita!Rose

Köszönöm látogatásodat, talán a lekelem
hangjait is megtaláltam általuk.

Szeretettel:Laci

5528
adameczlaszlo - 2016. december 10. 19:51:07

Kedves István!

Köszönöm figyelmedet, bátorításodat!

Barátsággal:
Laci

298
keni - 2016. december 10. 09:21:59

Kedves Laci !

Ez egy nagyon vidám, kedves, optimista versed, és nem csoda, hiszen benne magadat adtad !

Barátságommal !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.