Dudás Krisztina: Kemény élet
Kemény élet

Kinek higgyelek?
Számomra nem jutott osztályrészül szeretet
Kinek higgyelek?
Árva vagyok kiközösített, kiutált zabi gyerek
Kinek higgyelek?
Mostoha, nehéz, rideg sorsom juttatott ide
Kinek higgyelek?
Tudatlan vagyok, tájékozatlan, műveletlen
Kinek higgyelek?
A bátorság az egyetlen igaz hideg fegyverem
Kinek higgyelek?
Mély, zord magányom örvénylőn húz lefele
Kinek higgyelek?
Némán, megtört sérülten, mint a vakok szenvedek
Kinek higgyelek?
Nevem titkos szégyenteljes s ismeretlen
Kinek higgyelek?
Nem tudok sírni, csak őrlődni, mint száraz falevelek
Kinek higgyelek?
Csak egy kicsi, ám okos, néha kedves lány véd meg
Kinek higgyelek?
Könyörtelen, és kíméletlen volt velem a Jóisten
Kinek higgyelek?
Hinnék Őbenne, ha emberi, nyugodt normális lenne velem
Higgyek egyáltalán valamiben most komolyan, vagy valakinek?
Inkább a bosszú közömbös, jeges szele ad erőt nekem
Elhallgatom fájó, nehéz dühöm mindenki elöl rejtve
Néma, rejtett ám bátor, komoly bosszú ami hitet ad lelkemnek
Mert lehet sötét, kemény életem, ám erős, zord válaszom erre
S hiszem, hogy megfizet egyszer aki idejuttatott engem ide!
42
vorrieboszi - 2016. december 30. 13:15:34

Kedves Gergely,

nem rólam szól, hála az égnek, örülök hogy véliztél, köszönöm Neked! Smile:-):-)

Kriszti.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.