Nagy Csaba: A szabadság szonettje...
A szabadság szonettje...

Akit magányába zárt a sorsa rég,
oly derűs az annak, hogyha belelát,
e falatnyi kéjbe, s hallja szólamát,
hol kósza mosollyal kél az alkonyég.

A lélek s a szív boldogabb lehet-e?
Miként Elysium vad mezein jár,
s halhatatlan mámorra oly hűen vár,
bolond nyelv, bátran erre felel-e.

Ha egyszer a halandó földbe megtér,
megneszeli a bájos hűs muzsikát,
zord valóságra már bűnösen eszmél.

S végül a földbe térünk meg mindnyájan,
mert az évek szállnak akár a percek,
hol tündöklő fénnyé válik most árnyam.
4878
csabi6669 - 2016. december 30. 01:21:24

Hat koszonom Grey Smile

4878
csabi6669 - 2016. december 29. 17:22:04

Koszonom ismet a kedves szavakat es orulok ha tetszett igyekszem uj eszkozokkel frissiteni repertoarom Smile

4878
csabi6669 - 2016. december 29. 12:44:29

Köszönöm szépen Smile Örülök ha tetszett Smile)

4930
barnaby - 2016. december 28. 19:08:42

Gratulálok, remek versedhez. Szép, klasszikus szonett. üdvözöllek:BSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.