Magdus Melinda: Mocsárban
Mocsár


Feszültek az idegszálaim
társaságom virtuális
világom itt élem

ki papíron társam
attól ég s föld választ el
örömömet nem lelem

leszállni nem fogok
neki az ég túl magas
a föld nekem alacsony

súrlódnak a határok
könny ízű
a kenyerem

elveszett a pillanat
mi e mocsárban
telik.
5548
babumargareta - 2017. január 31. 10:17:15

Kedves Melinda .
Szeretettel olvastam kissé szomorkás soraidat.
"súrlódnak a határok"
Súrlódnak de remény mindig van !
Tisztelettel.....BabuRose

4622
Simon Erzsi - 2017. január 31. 08:54:41

Kedves Melinda!
Szomorú érzelmeidet szeretettel olvastam. A reményt ne add fel! Egyszer a mocsár is felszáradhat.
Szép napokat kívánok:Erzsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.