Horváth M. Zsuzsanna: Sorsok (2017. február)
Horváth M. Zsuzsanna
Sorsok

Süvít a jeges szél, hóesésben
szeretetangyal útra kél.
A fákról dér szitál,
jégbordás bokrok alatt
több hajléktalan melegségre vágy'.
Emberi éltek, megható képek,
borostás arcukon életregények.
Lehulló könnycseppek, ha mesélni tudnának,
hánya-vetett sorsuk tán megoldást találna.
Szégyenpír arcukon, lesütött szempárok.
- Kérem a Jó Istent, óvja, s vigyázzon rájuk! -
Télen kegyetlen a fedél nélküli élet,
egy tál étel, összefogás, tán megmenti őket.
Bizakodás, élni akarás, összeszorított ajkak,
szívdobbanás, szeretetvarázs reményt fakaszthat.
Nélkülözés erőt ad, nincs vesztes érzem,
a mélyből felállni igyekezzetek, mert
küzdés, s cél nélkül nincs emberi élet!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.