Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Vilhelem Margareta: In secretum
In secretum

Fojtogató szavakban burkoltan
megcsípve dértől jegesen ,
kipirult arcom hevessége
lázadozni merészel vérmesen ,

bár csuklik a dadogó nyomor
kiömölnek bűzös szenvedélyek
kérges tenyerem tapsolja magát
de fagytól űzve,lassan megdermed.

Nehezék omlik felém sugárban
térden állva üldözöm magamban
elfújt szélnek halvány árnyékán
megrezzenő halkuló mosolyom ,

mert kergettem illúziót merészen
hordtam ezüst koronát fejemen
térdepeltek előttem dali férfiak
szerelmet vallani mertek merészen.

Most fáj a dértől hegedt magány
befagy az ezüst jégnek görcsébe
már csak kiégett csillagom porában
találom fanyar tündér talányom.
298
keni - 2017. február 21. 07:35:00

Kedves MARGARÉTA !

Megint egy nehezebben felfogható, burkolt verset írtál félig, de a második felében már felismerhető a múlt és a jelen valódi valóságának részedről is való tettenérése ,,,,

Szeretve !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.