Nagy Csaba: Homokszem...
Homokszem...

Testvéremnek mondlak
édesvizek gyöngye,
tetememnek foltja
Édennek szülöttje.

Társamul fogadlak,
nincs háttér mögötte.
Törékeny a forma
Nemezisem földje.

Tehetetlenségem,
minő nyomorúság.
Tartarosz-i énem
haldokló romlottság.

Trágár bő szavakat,
nem mondok nyugtomra,
téged vélem temet
sorsunknak fintora.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.