B. Mihály Csilla: Tükörkép
Tükörkép

Káprázatokban múló életek
tükörszobáit járod sápatag,
a foncsorok ezüstje fényt pereg,
itt átszivárgó álmok játszanak.

Amerre indulsz, ott leszek veled,
akár a boldog percbe zárt pokol,
s amíg e véges-végtelen terek
között magaddal is találkozol.
4005
zelgitta - 2017. február 24. 01:36:56

Csilla, versed olvastán, én azt hiszem, hogy te magad járod szüntelen azokat a tükörszobákat, hogy aztán megszülessenek ezek a szép sorok, s közben az olvasónak is tükröt tartasz. A többi az olvasó fantáziájára van bízva...
Gratulálok nekedHeart
G.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.